A XX. század felén születtem Sopronban. Édesanyámnak köszönhetően már öt esztendős koromban olvastam az Egri csillagokat, Gárdonyi Géza csodálatos regényét. Általános és középiskolai tanulmányaim szülővárosomhoz, a leghűségesebb városhoz kötnek.
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségiztem, ahol rajongásig tisztelt és szeretett magyartanárnőm, néhai Sámson Klára a maturálásom alatt jobban izgult, mind én. Bánk bán kettős tragikumát húztam a tételek közül. A vizsgaelnök alig tudta leállítani mondandómat. Felsőfokú tanulmányaim Budapesthez kötnek. Közgazdász majd 1993-ban közigazgatási szakjogász diplomát szereztem. 1973-tól 2003-ig a közigazgatásban dolgoztam különböző beosztásokban a KSH-ban, a Népjóléti Minisztériumban, majd 2019-es nyugdíjazásomig az Országgyűlés Hivatalában a Népjóléti Kabinet vezető titkáraként végezhettem munkámat.
Első írásaim 1967-ben jelentek meg. Első verseskötetemet Ugrin Aranka szerkesztésében a Szépirodalmi Könyvkiadó 1989-ben adta ki. Publicisztikai és irodalmi tanulmánykötetekkel jelentkeztem 1995-ben és 2000-ben. Novelláskötetek megjelentetése után három regényt adtam közre. A Civil Flotta Kiadó az elmúlt hat esztendőben összesen hat könyvemet jelentett meg, köztük három regényt. Önálló, közös CD- t jelentettünk meg T Horváth József zeneszerzővel Voltak idők címmel. 2014 óta szerkesztem a Soproni Füzetek című periodikát. Első hangoskönyvem június végén kerül az olvasók”, pontosabban a hallgatók elé, Vallomások a tükörnek címmel. Igazi, kalandos és szenvedélyes találkozás a testvérműzsák között! Színművészek, zeneszerző-gitárművész és az író között, Sopronban játszódó történetekkel, soproni emberekről, nyugat-dunántúli élményekkel, a táj atmoszférájában.
Hosszú közszolgálati és írói életpályámat Idősekért, valamint Sopron Kultúrájáért díjjal, a köztársasági elnök pedig Magyar Arany Érdemkereszttel ismerte el.
Több mint négy évtizede nem élek Sopronban, de Sopron nélkül nem tudnék élni…
Szilasliget, 2024. június 22.